Klasszikus moderntánc

Az alábbiakban arról olvashatsz, hogy valójában mit is takar a moderntánc kifejezés, ellentétben azzal, amelyet sajnos gyakran félreértelmeznek és összekevernek a divattánc stílusaival. Szóval a hip-hop kultúra táncai a salsa, a disco tánc és egyéb have fun és enjoy táncok nem a moderntánc műfajába tartoznak.

Az emberek gyakran megkérdezik tőlem, hogy milyen tánccal foglalkozom, mit tanítok. A válaszom természetesen az, hogy modern –és kortárstáncot tanítok. Ezután látok kérdőjeleket azoknak az embereknek a fejében, akik még nem olvastak tánctörténettel kapcsolatos irodalmat.

Ebben az írásban röviden fény derül arra, hogy mi is az a moderntánc, és milyen moderntánc technikákat különböztetünk meg egymástól és az kinek a nevéhez fűződik.

A 19. század legvégén induló, „balettellenes” táncművészeti törekvések összefoglaló elnevezése, amelyek mindegyike a természetes mozgások újrafelfedezését, az alkotó-előadó személyiségének szabad kibontakozását tűzte ki céljául. Az európai néző egészen a 19. század végéig a balettet tartotta a tánc, művészi formájának. A moderntánc egy sokágú művészeti mozgalom, ezért jelentése nyelvterületenként, ill. történetileg változó. Magyarországon eleinte a mozgásművészet és a mozdulatművészet elnevezés vált általánossá. Főbb képviselői az 1920-as évektől: Dienes Valéria, Madzsar Alice, Szentpál Olga, Kállai Lili, Berczik Sára, Mirkovszky Mária.1949-től a hazai mozgásművészeti iskolák működését betiltották, az Országos Mozdulatművészeti Tanítóképző tanfolyamait megszüntették, az irányzat képviselői szakmai átképzés után csak a balett v. a néptánc területén működhettek tovább. Az 1980-as évek elejétől hazánkban fiatal táncosok és koreográfusok nyugat-európai és amerikai moderntánc-tanárokat bevonva újból kezdik meghonosítani a különböző irányzatokat: Graham-technika, Limón-technika, jazz, kontakt-improvizáció.

Amerikában már a 19. század végén elindult Loie Fuller, Maud Allan, Isadora Duncan, Ruth st. Denis és Ted Shawn munkássága nyomán. A szabad tánc első amerikai képviselői ismertek voltak Európa színpadain. Az ő hatásukra az 1910-es évektől néhány európai táncos is új művészi utak felé fordult. Mindez leginkább az 1890 és 1930 között zajlott így ezt az időszakot nevezzük az új tánc születésének. Természetesen az első és a második világháború erősen hatott főleg az európai és a magyar táncművészet alakulására. A táncművészeti pezsgés megtorpant a politikai változást követően, mert a modern művészetek nem esztétikai, hanem a nemzetiszocialista kultúrpolitika keretein belül zajlott.

A posztmodern táncművészetről az 1970-es évektől beszélhetünk. Az 1980-as évek elejétől hazánkban fiatal táncosok és koreográfusok nyugat-európai és amerikai moderntánc-tanárokat bevonva újból kezdik meghonosítani a különböző moderntánc irányzatokat: Graham-technika, Limón-technika, Jazz-tánc, Art-jazz, Kontakt-improvizáció, Európai moderntánc, Horton-technika, Cunningham-technika.

Mindegyik technikának van saját története, történelme, hogyan alakult ki, mely személyhez, vagy személyekhez fűződik, illetve hogyan befolyásolta a történelem alakulása. Ugyan úgy meghatározhatunk egy arra kifejezetten jellemző mozdulati struktúrát, mozgásminőséget, elméletet. A moderntánc különböző műfajaira hatottak a mozgástanulás más területei is. Például a sportok, a harcművészetek és az azokhoz tartozó elméleti ismeretek is.